Állati harapás (leggyakrabban: kutya,macska,patkány,vadászgörény) okozta sebek minden esetben súlyosan fertőzöttnek tekinthetők.
Ezekben a sebekben ún. vegyes baktériumflóra található,vagyis számolni kell bennük kórokozó jelenlétével.
A harapott seb fertőtlenítése,kitisztítása során a sebet a jódtartalmú fertőtlenítőszer mellett hidrogén-peroxid oldattal is ki kell mosni.
A felpezsgő oxigénbuborékok nemcsak mechanikusan tisztítják a sebet,de erős oxidációs képességük révén különösen hatékonyak
a kórokozókkal szemben.
A harapott sebek elsődleges ellátása során szükség lehet vérzéscsillapításra.
A kapilláris vérzések perceken belül elállnak.
A vénás vérzések a felhelyezett nyomókötés alatt rendszerint gyorsan megszűnnek.
Az erőteljes artériás vérzés csillapításához azokat a nyomópontokat kell megkerseni,ahol a sérült verőér csontos alapon fut.
Itt 2-3 ujjunkkal kell a verőeret az alatta fekvő csonthoz szorítani. Ekkor a vérzés azonnal megszűnik vagy jelentősen csillapodik.
A seb kötözése, a sérült végtag nyugalomba helyezése után minden állat okozta sérülést orvosnak is meg kell mutatni!
A harapott sebeket az esetek többségében az ellátó orvos nem zárja össze, ugyanis a bekerülő nyállal kórokozók jutnak a sebbe.
Az egyenetlen sebszéleken sebkimetszést végez,ezáltal is segítve a sebgyógyulást.
Minden harapott sérülés esetén szükség van TETANUSZ elleni védőoltásra.
Ugyanakkor gondolni kell a veszettséggel történt fertőződés lehetőségére is.
A veszettség 100%-ban halálos! Emiatt fontosak az alábbi teendők:
Érdemes tudni,hogy a veszettség ellen beoltott állat is lehet fertőzött,éppen ezért szükséges,hogy a sérülést okozó állatot vizsgálja és figyelje meg állatorvos.
További teendők miatt jeletkezni kell a háziorvosnál.
A háziorvos jegyzőkönyvet készít a sérülés körülményeiről,jellegéről.
Az állat tulajdonosának adatait szintén rögzíti,majd ezt követően értesíti a hatósági állatorvost.
Amennyiben az állat megfigyelhető,14 napos megfigyelés alá veszi az állatorvos.Ennek tényéről,illetve a megfigyelés eredményéről hivatalos igazolást ad ki.
Ha az állat nem beoltott vagy nem megfigyelhető (elkóborolt,ismeretlen, elhullott), úgy az Országos Epidemiológiai Központtól megrendeli a háziorvos
a sérült egyénnek beadandó VESZETTSÉG ELLENI VÉDŐOLTÁSOKAT.
Az oltási sorozat 4 oltásból áll. Első alkalommal 2 oltást kap a sérült,majd ezt követően 1-1 oltás a 7. és a 21.napon.Így alakul ki a szervezetében a védettség.
(Forrás: Dr Kökény Zoltán: Harapott sebek)
